Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason – jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.

Hirdetés (x)Hirdessen a Farmer Magazinban!
E-mail: hello @ summary.hu
Médiajánlat

Halasi-Kovács Béla, a HAKI igazgatója elmondta, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Programból (MAHOP) elnyert 393,4 millió forintból 2019 júliusától a Csordajárás területén, 17 hektáron 19 tavat alakítottak ki tápcsatornával, töltő- és lecsapoló csatornákkal együtt.

A projekt célja olyan tavi halnevelő létesítmény megépítése volt, amely infrastruktúra hátteret biztosít az intézet génbanki tevékenységéhez, a termelési gyakorlatban nem jellemző őshonos halfajok neveléséhez, több veszélyeztetett faj állományának rehabilitációjához; ezzel együtt a természetesvízi állományok megerősítését szolgáló tenyésztési munkához – mondta.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézet (HAKI) szarvasi halastavainak medre az avatás napján 2020. november 3-án. | Fotó: MTI/Rosta Tibor.

Hozzátette, a HAKI elnyert egy másik MAHOP-pályázatot is, amelynek a kivitelezése a tervek szerint jövő év elején kezdődik: egy új szivattyútelepet alakítanak ki a Csordajárás területén, így a tavak kétirányból is elláthatók lesznek vízzel.

A HAKI génbanki tevékenységéről szólva Kovács Gyula génbankvezető elmondta, a ponty élő génbankot 1962-ben hozták létre, mára 13 hazai és 3 külföldi fajtát tartalmaz; a mélyhűtött génbank állománya 17 hazai, 8 külföldi fajból áll, amivel a legnagyobb Európában. Az 1980-as évek végén hozták létre a tokfélék génbankját, 2016-ban pedig elkezdték a süllő és a harcsa populáció géngyűjtését.

A génbanki tevékenység segítségével három ponty hibridet tenyésztettek már ki, amelyek a hazai pontytenyésztés jelentős részét adják; és a tiszai cianid szennyezés után segítették a nyurgaponty visszatelepítését a folyóba.

Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója elmondta, a beruházás a magyar halászati kutatás erősödését szolgálja; egy mintaprojekt, amely az agro- és horgászturizmushoz, továbbá az őshonos fajok megőrzése révén a természetvédelemhez is kapcsolódik.

A Szent István Egyetem rektora hozzátette, a szarvasi intézmények szervezeti átalakítása nem áll meg, a vízgazdálkodás és a halászati kutatás egy egységbe, egy szakmai irányítás alá kerül majd.

Zalai Mihály (Fidesz), a Békés megyei önkormányzat elnöke elmondta, az, hogy a kormány önálló halászati operatív programot alakított ki, jelzi, hogy fontosnak tartja a területet. Békés megye jelentős halgazdálkodással rendelkezik, kaviártermelésben országosan az első helyen áll – jegyezte meg.

A Halászati Kutatóintézet elődjét 1953-ban költöztették Budapestről Szarvasra, ekkor hozták létre az első kísérleti tavakat. 1975-ben alakították ki a belső-telepi tavakat, azóta hasonló beruházás nem zajlott.

Tetszett a cikk?
Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

FARMER MAGAZIN A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN
Facebook CSOPORTUNKBAN szakmai témákat vitatunk meg, Facebook OLDALUNKON pedig értesülhetsz a legfrissebb hírekről. Kövesd a Farmer Magazint a közösségi média oldalakon is!